Keserű barackmag

 
Tartalmaz:

B1, C, E, K B3, B6, B17, kalcium, vas, magnézium, foszfor, kálium, cink, réz, mangán, szelén, barackmag.

Miért jó?

Bár összetétele sokrétű és hasznos, a sárgabarack mag legfontosabb tulajdonsága az a specifikus rákellenes hatása, ami a magas B17 vitamintartalmában rejlik. A természetgyógyászat szerint a B17 (más néven: amygdalin) rendszeres szervezetbe vitelével sokat tehetünk a daganatos betegségek megelőzéséért, de segít megakadályozni  a rákos sejtek szaporodását és az áttétek képződését is. Hatóanyagai szembeszállnak a sejtpusztító gyilkos szabadgyökökkel, semlegesítik őket így ezzel lelassítják a sejtek öregedését. A barackmag ásványi anyagokban is rendkívül gazdag, fogyasztása segíti az ideális koleszterein szintet, szívműködést és  vérnyomást.

Fontos tudni, hogy a B17 egy olyan vitamin, ami cianidot tartalmaz, de ez a szervezetben szinte csak a rákos sejteket támadja, azt is mondják róla, hogy természetes kemoterápiaként működik.

Az orvostudomány és a természetgyógyászat ebben a témában finoman fogalmazva sem ért egyet, (mi sem szeretnénk itt igazságot szolgáltatni), inkább egy két igencsak figyelemre méltó tényre mutatnánk rá a témával kapcsolatban.

Dr.Balaicza Erika (belgyógyász, alternatív holisztikus gyógyász és táplálkozási szakértő) arra kérdésre, hogy valóban mérgező-e a B17vitamin a cián tartalma miatt, a következőket válaszolta: „A B17-vitamin molekulában két rész cukor, egy rész benzaldehid és egy rész cián van, melyek szorosan összekapcsolódnak. A cián erősen mérgező, azonban ebben a természetes állapotában vegyileg nem reagál, és semmiféle hatással nincs az élő szövetekre.
Másik hasonló ciántartalmú vegyület a B12-vitamin, ciano-cobalamin. Ez sem mérgez, noha van benne cián, csak olyan kötésben, amitől nem mérgez, viszont a cobalamin hatását, felszívódását javítja.
A klórgáz szintén halálos, de amikor nátriummal létesít kötést, nátrium-kloridot képezve, egy ártalmatlan vegyület, só jön létre.
Az élő szervezetben csak egyetlen vegyület képes felszabadítani a ciánt a B17 molekulából, a bétaglükozidáz enzim. Amikor a B17-vitamin víz jelenlétében érintkezésbe lép ezzel az enzimmel, nem csak a cián, hanem a benzaldehid is felszabadul mely önmagában is igen mérgező. Ám ez az enzim igen kis mennyiségben van a testünkben, csak a rákos szövetekben van nagy mennyiségben: szintje a környező normális sejtekben mérhetőhöz képest több mint százszorosát is elérheti.
Ennek eredményeképpen a B17-vitamin a rákos sejtek területén bomlik el, mérgező tartalmát a rákos sejtek területén engedi szabadon, és máshol nem!
Csak személyes megjegyzés: imádtam gyerekkoromban a barackmagot, rengeteget ettem belőle, és hát azóta már sok évet megéltem…”

Valószínűleg nincs ezzel egyedül, sokan ettünk gyerekkorunkban barack és más csonthéjas gyümölcsök magvait is, (ami azért fontos, mert minden ilyen  mag tartalmazza többé kevésbé a B17-et) és bár valóban nem szabad sokat enni belőle, (főleg frissen, mert nem kiszáradt állapotában még fokozottabban kell figyelni a mennyiségre) azért arról még nem nagyon hallottunk, hogy tragédiákat okozott volna -főleg ha az ajánlott fogyasztási mennyiségeket figyelembe vesszük. Ugyanis ebben a témában a kulcsszó a mennyiség!!!  Az ajánlott mennyiség naponta maximum 5-6 testsúly kilogrammonként 1 mag. (Például egy 60 kilós ember körülbelül 10 magot ehet meg naponta) bár a pontos szám személyenként is változik a táplálkozási szokások és az életmód függvényében. (Természetesen mindenből lehet túl sokat fogyasztani, tudtad  pl. hogy 6 liter víz, 2 óra alatt már halálos is lehet?)

Fontos:

A keserű sárgabarackmag B17 vitamin tartalma 3szor-4szer magasabb az édes változatáénál!

Fogyasztási ötletek:

A keserű sárgabarackmagot nem gasztronómiai érteke, hanem inkább magas B17 vitamin tartalma és annak magas jótékony hatása miatt fogyasztják.

Használhatjuk még házilag készített marcipánhoz, ugyanúgy mint a keserű mandulát.  Intenzívebb és karakteresebb lesz tőle marcipán, tulajdonképpen ettől lesz teljes az íze.

Érdekesség:

Van egy hely Pakisztán északi részén, egy csodálatos völgy, a Hunza völgye, ahol az azonos nevű folyó kanyarog 6000 méternél magasabb hegycsúcsok között. A hunzák földjét úgy is hívták, hogy „ a völgy ahol örökké élhetsz.” A Hunzák, vagy más néven a fehér hunok, mentesek a rákos daganatoktól, mely mögött a népcsoport köreiben elterjedt ősi jellemvonásokat hordozó táplálkozási szokások, azon belül is a barackmag fogyasztása áll, ami étrendjük  alapját de egyben a hosszú élet titkát is magában hordozza. Fogyasztása náluk, olyan mint nálunk a kenyér, vagy az dél-ázsiai népeknél a rizs. Sokféle képpen felhasználják: a magot liszté őrölve belesütik a kenyérbe, olajával sütnek-főznek, valamint ápolják bőrüket, hajukat.Szokatlanul hosszú ideig élnek, számos 120 év feletti hunza él ma is a földön, az átlag életkoruk 90-100 év, mely földi viszonylatban kiemelkedő értéknek számít.

Bár számos orvosi kutatás próbálta bizonyítani a B17 vitamin káros hatását, a hunza népcsoport mégis pont ennek ellentétjét bizonyítja, hiszen a barackmag által mindennapi ételük szerves része ez a vitamin, egészségük és életkoruk egyedülálló, mindez úgy, hogy a népcsoport természetesen nincs tisztában mindazokkal a jótékony biológiai hatásokkal, melyek a barackmagot jellemzik...

A B17 vitamin kapcsán kutatók megvizsgáltak másik népcsoportokat is: pl az eszkimókat, ugyanis náluk sem voltak ismeretesek a daganatos betegségek. Kiderült, hogy az eszkimói étrend is jelentős mennyiségben tele van B17 vitaminokkal a  rénszarvasok és más északi növényevő állatok húsa által; és a Kaukázus hegyes vidékén élő abházokat is tanulmányozták, ők is majdnem annyira egészségesek és sokáig élnek, mint a hunzák. Mindkét népcsoportnál a táplálékban vannak a közösek a vonások. Alacsony szénhidráttartalom, sok a növényi fehérje, sok a vitamin és az ásványi anyag, és nem utolsó sorban az európainál 100-200-szor nagyobb a mindennapi ételükben a B17-vitamin jelenléte.