Magvas keksztorta, azaz csokiszalámi torta

Igazi retro édesség, új formában, egy kis csavarral. Avagy: hogyan lesz a csokiszalámiból, magvas keksztorta?

Nem kell mást tenned, csak ahelyett, hogy szalámivá formáznád, (amit egyébként meg is tehetsz :) ) nyomkodd bele a tortaformába, és ha megdermedt, vond be csokival. Nem állítom, hogy életem legszebben szeletelhető tortája, de a roppanós csokiréteg megéri ezt a kis kellemetlenséget.

A hagyományos recepthez képest egy kevés kávé is került bele. Ez persze elhagyható, de a kávé remekül kiemeli a csoki és a kakaó ízét. Annyira, hogy még férj szerint is kell bele, aki a kávénak még az illatát (szerinte szagát - no comment) sem bírja.

Mondanám, hogy ezen kívül minden a klasszikus recept alapján készül, de annyi féle változat létezik, hogy nehéz megmondani, hogy valóban így van-e.

Viszont az biztos, hogy a kekszen kívül egy csomó pirított mag, és aszalt meggy is került bele. Ez utóbbit akár narancshéj kockákra is cserélheted.

Mikor a tortát bevonod, a csokival érdemes gyorsan dolgozni, mert percek alatt meghúz, és utána már nehéz simára varázsolni. Ha vízgőz fölött olvasztod fel a csokit, figyelj rá, hogy a tál aljáról lecsepegő víz nehogy a csokiba menjen. Ha mikrót használsz, akkor alacsony fokozaton, többször kikapcsolva, és átkeverve melegítsd, mert könnyen odakap, és nem csak darabos, de keserű is lesz.

A kekszet ne törd túl apróra, mert teljesen elázik, és beszívja a csokis „folyadékot”, ami bár az élvezeti értékéből egyáltalán nem von le, de nem fog szépen látszani a szeletekben.

A torta tetején a dekort a csoki dermedése után is el tudod készíteni, (úgy könnyebb is rajta variálni), viszont vedd figyelembe, hogy a kisebb darabok, magok, nem ragadnak bele az olvadt csokiba, hanem könnyen elmozdulnak, legurulnak róla.

Ha könnyen és akár az utolsó pillanatban elkészíthető desszertet keresel, akár az ünnepekre, akkor jó szívvel ajánlom ezt a "tortát”. Ha szereted a klasszikus változatot, ebben sem fogsz majd csalódni.