Szalagos, csöröge, rózsa és a többiek - Neked melyik a kedvenc fánkod?
Itt a farsang, áll a bál, és ha farsang és bál, akkor bizony fánknak is lennie kell! De vajon honnan ered ennek a pillekönnyű finomságnak a receptje, ki sütött először fánkot, milyen fajtái léteznek és miféle mágikus erővel bír? Ha te sem csak enni szereted a fánkot, de a fenti kérdésekre is szívesen kapnál választ, akkor olvass tovább.
Mi is az a fánk?
A fánk egy édes süteményféle, amely többnyire kelt tésztából készül, bő zsiradékban sütik meg és különböző lekvárokkal, krémellek, krémekkel ízesítve, na meg persze porcukorral megszórva ízesítve tálalják. A fánk világszerte ismert és kedvelt csemege - gondoljunk csak az amerikai lyukas fánkra, vagy a spanyol churrosra.
Magyarországon a fánkot már a XVI. században ismerték, ekkor még csak zsiradékban sült tésztát jelentett és leginkább Erdélyben volt jellemző. A XVII. századi szakácskönyvek azonban már megkülönböztették a kelt és a gyúrt tésztából készült változatot - előbbi a magas, klasszikus fánk, utóbbi a csöröge.
A különféle fánkokat az elmúlt évszázadok alatt számos névvel illették fajtától és térségtől függően, s bár a fánk elnevezés bizonyult a legáltalánosabbnak, egyes területeken pampuskának, siskának, pánkónak, lapótyának, herőcének, de tarkedlinek vagy kráflinak is hívták.
A fánk legendája
A fánk keletkezésével kapcsolatban több legendával is találkozhatunk. Az egyik szerint magának Marie Antoinette-nek köszönhetjük, hogy a fánk hódító útjára indult - a francia királyné közbenjárása nélkül talán a feledés homályába veszett volna ez a sütemény. Történt ugyanis, hogy egy alkalommal, amikor a francia udvarban álarcosbált rendeztek, Marie Antoinette elszökött a mulatozó nemesektől és elvegyült az utcán ünneplő nép között. Mivel nagyon megéhezett, vásárolt egy édes süteményt, amely annyira elnyerte a tetszését, hogy azonnal az udvarba invitálta a kelttésztás-finomság készítőjét. Ugye sejtitek, hogy mit kóstolt meg a királyné? Igen a fánkot, amelyet azonnal fel is vetetett az udvari étlapra, innen pedig már csak egy ugrás volt a világhírnév!
Egy másik mendemonda szerint a fánk története sokkal szerényebb, ám viccesebb is. Ez a legenda azt állítja, hogy a fánk egy bécsi pék feleségének köszönhető. Az asszonyt egy napon úgy felbőszítette az ura, hogy mérgében hozzá akarta vágni a keze ügyébe akadó maréknyi tésztát. A dühös nőszemély azonban elvétette a célt, így a kelt tészta a forró zsírba pottyant - és voilà, megszületett az első fánk.
Mitől lyukas az amerikai fánk?
A fánk legendáját kutatva nem mehetünk el szó nélkül a formabontó, lyukas közepű amerikai donut mellett sem. Vajon hogyan került a lyuk a közepébe és mi célt szolgál? Nos, az amerikai fánk legendája szerint ezt az édes, finom süteményt a holland telepesek vitték magukkal az Újvilágba, ám útközben hatalmas viharba keveredtek a nagy dülöngélésben pedig a fánkot átszúrta a hajó kormánykerekének egyik rúdja. Bár a történet meglehetősen mókás, nem valószínű, hogy hiteles is. Sokkal észszerűbb az a magyarázat, hogy szándékosan vágták ki a sütemény közepét, mivel a fánknak ez a része nehezen sült át és gyakran nyers maradt.
A fánkevés hagyomány
A fánkevés hagyománya hazánkban Mátyás király feleségéhez, Beatrixhez köthető, aki Olaszországból hozta magával ezt a finomságot, és tette igazán közkedveltté úri körökben. Bár eleinte a fánk csak a gazdagabb családok étkezésein lett gyakori vendég, a XIX. századra országszerte és vagyoni helyzettől függetlenül közkedvelt süteménnyé vált, amelyet főleg a böjtöt megelőző, farsangi időszakban fogyasztottak. Az év ezen szakában mindenhol vidám mulatságokat és nagy eszem-iszomokat rendeztek, így zárva le az önmegtartás előtti időszakot. A fánk azonban - zsírban sült süteményként - nem csupán a farsangi jólét szimbólumként vált közismertté, de egyéb hiedelmek és hagyományok is köthetőek hozzá.
A fánk mágikus ereje
A fánk nem csupán finom, de régen mágikus erőt is tulajdonítottak ennek az ízletes édességnek - nem csoda, ha hiedelmek és hagyományok egész sora kötődik hozzá. Néhány évtizeddel ezelőtt fánkot nem csupán azért sütöttek, mert mindenki szerette, hanem azért is, hogy szerencsét és bőséget hozzon a házra. Azt gondolták ugyanis, hogy ahol fánkot készítenek, ott jól hízik majd a jószág, bőséges lesz a termés, egészséges a család, de még a vihartól, villámlástól sem kell tartani, mert minden csapást kivéd a fánk.
Egyes falvakban az asszonyok fánkdagasztás közben kiszaladtak a kertbe és a tésztás kezükkel megfogták a gyümölcsfákat, ezzel biztosítva a bő termést. Máshol a tyúkoknak is adtak a süteményből, hogy egész évben szépen tojjanak.
A párkeresésnél szintén fontos szerepet kapott ez a sütemény. Farsang idején mindenhol mulatságokat, bálokat rendeztek, amely remek alkalom volt az ismerkedésre. Ilyenkor, ha a leány fánkot adott egy legénynek, az azt jelentette, hogy fogadja az udvarlását, ha pedig meg is felezte vele a süteményt, akkor az már szerelem volt a javából.
A fentieken kívül gyakran vittek gyermekágyas asszonyoknak is fánkot, ahogyan - bizonyos térségekben - az újév és a lakodalom is elképzelhetetlen volt fánk nélkül.
A fánk fajtái
A fánkok világa olyan színes, mint egy rikító szivárvány. Akad köztük kelt tésztás, gyúrt tésztás, egyszerű, bonyolult, puha és ropogós, de egy biztos, mind isteni finom. Lássuk is a fánkok legismertebb fajtáit!
Szalagos fánk
Ha klasszikus farsangi fánkra gondolunk, akkor a legtöbbünknek a szalagos fánk jut az eszébe, amely pillekönnyű és úgy olvad szét a szánkban, mintha egy falatnyi felhő lenne. Ehetjük simán porcukorral meghintve, lekvárral vagy akár magkrémmel is.
Csöröge fánk
A csöröge vagy más néven forgácsfánk legalább olyan ismert itthon, mint szalagos társa és legalább annyira kedvelt is. Ám míg az előbbit dagasztani és keleszteni kell, utóbbinak jóval egyszerűbb az elkészítése: csak összegyúrjuk, kinyújtjuk, szaggatjuk és már sülhet is.
Rózsafánk
A rózsafánk mondhatni a fánkok királynője, ezt a címet pedig leginkább gyönyörű alakjának köszönheti. A rózsafánkot szintén nem kell keleszteni, viszont három, különféle méretű kört kell szaggatnunk egy-egy fánkhoz, amelyeket aztán egymásra rakunk és így sütünk ki. Bár macerásnak hangzik, valójában nem nagy ördöngösség, a végeredmény pedig nagyon mutatós.
Túrófánk
Ennek a fánknak az a különlegessége, hogy túró rejtőzik a tésztájában. Mit is mondhatnánk még ezekről a túrós golyóbisokról? Talán csak annyit, hogy egyszerű, gyors és isteni finomságok.
Berliner
A berliner egy igazán édes, izgalmas fánk, amely nem elég, hogy könnyed és finom, de a közepe még valami meglepetést is rejt. Ez lehet lekvár, csokikrém, vanília vagy akár egy különleges magkrém is.
Amerikai fánk
Az amerikai fánkról már fentebb meséltünk és valószínűleg senkinek nem is kell nagyon bemutatnunk ezeket a lyukas közepű, népszerű édességeket. A tésztája nagyon hasonló, mint a szalagos fánké, közepe azonban nincs, van helyette viszont töltelékes és mázas típus, kinek mi tetszik.
Churros
A churros egy vékony tésztarudacska, forró olajban kisütve, porcukorral meghintve. Ennek a spanyol édességnek nincs olyan ünnepi jellege, mint a magyar fánknak - leginkább reggelire, uzsonnára szokás fogyasztani egy jó kávé vagy forró csoki mellé.
Lokma
A lokma a fánk török verziója, amely igazából apró tésztagolyócska bő olajban kisütve, cukorszirupban megforgatva és dióval, mogyoróval vagy apróra tört pisztáciával megszórva.
Persze a fánkmustra teljesen nem ért véget itt, hiszen még nem esett szó az égetett tésztás és habos töltelékes Eclair-fánkról, a képviselőfánkról és a Bismarck-fánkról sem - de ezek már egy másik mese főszereplői.
Ha te is szívesen sütnél egy kis fánkot, akkor könnyű és gyors receptünket itt találod. Edd töltelék nélkül, lekvárral vagy próbáld ki magkrémeinkkel, az édes élmény mindenhogy garantált.
